Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

2018.10.01

A KIP alkalmazása Arany János Kollégiumi Programos tanulók oktatásában

 

A mai magyar köznevelésben egyre több betűszó (HH, HHH, SNI, BTM, LVT, AJKP stb …) nyomja rá bélyegét az iskolákban folyó pedagógiai gyakorlatra, sőt az egyes tanulókra is. Az intézmények alapdokumentumaikban fogalmazzák meg, hogyan nevelik, oktatják, fejlesztik, zárkóztatják föl ezeket a gyerekeket. Munkahelyemen, a hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban a tanulók közel fele érintett a fenti megkülönböztetések valamelyikében, esetleg egyszerre többen is. A hátrányos helyzetből eredő kompetenciák hiányának, a beilleszkedési, tanulási és maga-tartászavarnak, valamint a lemorzsolódás veszélyének csökkentésére rengeteg eszközt és lehetőséget ajánl a pedagógiai szakirodalom.

20 éves tanári pályafutásom alatt számtalan módszert próbált ki iskolám tantestülete egyrészt közoktatás fejlesztési pályázatok, projektek keretében (SZFP, TÁMOP, TIOP, AJKP, AJKSZP, GINOP), másrészt saját innovációként. Ezekből a programokból néhány elem beépült az intézmény pedagógiai gyakorlatába, de átütő változást nem hoztak. Nap, mint nap ugyan-azokkal a problémákkal szembesültünk, melyek talán még fokozódtak is az elmúlt években: a tanulók alulmotiváltak, szocializációs szintjük alacsony, az osztályok, csoportok heterogén összetétele számtalan szempontból igényelné a differenciált tanulásszervezést.

Iskolámra és jogelődjeire mindig jellemző volt a szakmai - pedagógiai megújulás, a változó körülményekhez való folyamatos alkalmazkodás. Az Arany János programok (Arany János Kollégiumi Program, Arany János Kollégiumi - Szakközépiskolai Program) 2005-ös bevezetésével egyik oldalról megemelkedett a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinknak a száma, a másik oldalról a programok támogatást nyújtottak ezeknek a gyerekeknek a felzárkóztatásához.

A források csökkenése és a demográfiai mutatók kedvezőtlen alakulása nehezítette a beiskolázást, egyre alacsonyabb státuszú tanulók kerültek be a programba. A helyzetre megoldást keresve ismerkedtünk meg a Komplex Instrukciós Program (KIP) hejőkeresztúri modelljével. Az intézmény vezetése a módszer bevezetése mellett döntött, melyet a 2016/17-es tanévtől alkalmazunk az előbb említett problémák enyhítésére az AJKP előkészítő évfolyamán (9/AJKP osztály), valamint több szakközépiskolai és szakgimnáziumi osztályban.

Dolgozatom témája a Komplex Instrukciós Program bevezetésének és alkalmazásának indoklása, helyi sajátságai és tapasztalatai az AJKP előkészítő évfolyamán. A témaválasztásomat a személyes megtapasztalások, az intézményi innováció bemutatásának, az Arany János Kollégiumi Program és a KIP megismertetésének szándéka indokolja. Tudomásom szerint iskolám egyedülállóan alkalmazza a KIP-et az AJKP előkészítő évfolyamán. Ebben a képzési programban kezdetektől fogva tanítom a természetismeret tantárgyat, melynek kerettantervének kidolgozásában is részt vettem a NAT 2012-es megújításakor.

A dolgozat konkrét célja annak vizsgálata, hogy van-e létjogosultsága iskolánkban a KIP-nek, a bevezetését követő egy év alatt kimutatható-e valamilyen hatása az általam tanított osztályban, hogyan vélekednek róla az alkalmazó pedagógusok és diákok. Első részében - szakirodalom felhasználásával - szeretném meghatározni a hátrányos helyzet fogalmát, azokat a ki-hívásokat, amelyekkel szembe kell néznünk nap, mint nap a hátránykompenzáció során. Továbbá szeretném bemutatni az Arany János kollégiumi programok célkitűzéseit, és a Komplex Instrukciós Program irányelveit és módszertanát. A második részben bemutatom az intézményi környezetet, a vizsgált tanulói csoportot, melynek sajátosságai indokolják a KIP bevezetését iskolánkban. Felvázolom a bevezetéssel elérni kívánt célokat, a folyamat lépéseit, a program jelenlegi helyzetét. Ezek után az adatgyűjtés módszerei, az adatok kiértékelése következnek, melyek vélhetően igazolják a KIP létjogosultságát, eredményeit intézményünkben.

A célcsoport előzetes vizsgálata során a családi háttérvizsgálat, a szociometriai felmérés, az év eleji tantárgyi mérések és a félévi statisztika eredményeire támaszkodtam. Az adat-gyűjtés során áttekintettem a 9.AJKP osztály osztálynaplóját, különös tekintettel a lemorzsolódás alakulására, a hiányzások, fegyelmező intézkedések számára. Kérdőíves felmérést készítettem az osztály tanulói (1. számú melléklet) és a KIP-et alkalmazó tanárok (2. számú melléklet) körében, amelyben a hagyományosan szervezett és a komplex instrukcióval megvalósított tan-órák összehasonlítására irányultak a kérdések. A KIP eredményeinek vizsgálatában nagy szerepe volt azoknak az interjúknak, amelyben az implementáló pedagógusok válaszoltak kérdéseimre, elmondhatták elvárásaikat, tapasztalataikat, élményeiket a módszerrel kapcsolatban.

A szakdolgozat MEGTEKINTÉSE.