Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

2018.08.01

KIP óratervek 2.

 

Óravázlat

 

Készítette: Szilágyi Mariann

 

Iskola: Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium és Szakképző Iskola

 

Képzéstípus: Szakközépiskola

 

Évfolyam: 9. (12 fő, 3×4 fős csoportok)

 

Tantárgy: Tanulásmódszertan

 

Tanítási egység: Szókincs

 

Az óra témája: A szó kincs!

 

Az óra típusa: Gyakorló óra

 

Az óra célja: Az óra célja a tanulók szociális viselkedésének az igazítása, tanulói státuszkezelés, csoportmunkára nevelés, egyénre szabott differenciálás, a tanulók szókincsének gazdagítása, kifejezőkészségük fejlesztése, nyelvi kreativitásuk fejlesztése.

 

Az óra szerkezete:

  1. Alapelvek, szerepek áttekintése, tanári motiváció – 3 perc
  2. Csoportalakítás – 2 perc

Szerepek: 1. irányító, 2. beszámoló, 3. írnok, 4. anyag- és időfelelős

  1. Csoportmunka – 15 perc
  2. Csoportok beszámolója – 10 perc
  3. Egyéni feladatok – 5 perc
  4. Egyéni beszámolók – 8 perc

Az idő szűkössége miatt lehetőség van csak bizonyos felelősök (pl. anyagfelelős) beszámoltatására, vagy írásban történő rögzítésre és annak későbbi időpontban történő ellenőrzésére.

  1. Az óra értékelése – 2 perc

 

Felhasznált eszközök: csomagolópapír, filctoll, ragasztó, Scrabble társasjáték, O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások című gyűjteménye

 

Felhasznált ismeretek -

 

 

 

Nagy gondolat: a szó kincs!

 

 

       -Ú     

 

Miért fontos a megfelelő szókincs a sikeres tanuláshoz?

 

 

1. Csoportfeladat:

 

  • A szólások/közmondások gazdagítják szókincseteket!
  • Készítsetek, rajzoljatok osztálytársaitoknak legalább 3 képrejtvényt! Az általatok választott szólások/ közmondások legyenek a megfejtések! Ha szükségetek van segítségre, használhatjátok O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások című gyűjteményét.

 

Egyéni feladatok:

 

  1. Szerinted melyik képrejtvény sikerült a legjobban? Miért?
  2. Válassz ki egy szólást/közmondást, írd le annak rövid értelmezését!
  3. Az általatok feldolgozott szólások/közmondások közül melyiket használod leggyakrabban a mindennapokban? Miért?
  4. Az általatok feldolgozott szólások/közmondások közül neked, melyik tetszik a legjobban? Válaszodat indokold!

 

2. Csoportfeladat:

 

  • Fogalmazzátok meg, ugyanannak a témának, szituációnak (pl: tanulás, buli, vásárlás, szerelem, stb.) kétfajta stílusú párbeszédét, az egyik facebook-os, SMS-ezős legyen, a másik pedig készüljön választékos, irodalmi stílusban!

 

Egyéni feladatok:

 

  1. A párbeszédek tartalmaznak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyeket te nem használsz túl gyakran a mindennapokban? Melyek ezek?
  2. Az általatok elkészített párbeszédekben található szavak/kifejezések közül, neked melyik a kedvenced? Miért?
  3. A két párbeszéd alapján röviden foglald össze mi a különbség a két stílus között!
  4. A facebook-os párbeszédből, válassz ki egy olyan mondatot, amit nagyszüleid nem biztos, hogy megértenének! Írd át ezt a mondatot, az ő nyelvükre!

 

3. Csoportfeladat:

 

  • A Scrabble társasjáték nagyon jól fejleszti, gazdagítja, aktivizálja szókincseteket.
  • Próbáljátok ki, játszatok vele! Maximum 4-en játszhatjátok, az 5. csoporttag legyen a játékmester, aki figyel a szabályok betartatására, a szavak helyesírására és számolja a pontokat!
  • Mutassátok be a játék eredményét, hány szót találtatok, melyik a legrövidebb, leghosszabb, legérdekesebb, ki nyert, stb.!
  • Egyszerűsített játékszabályok:
  • Minden játékos 7 betűzsetont húzzon ki a zsákból, helyezzék a tartókába! A tartókában mindig 7 betű legyen!
  • Az első szót a tábla közepére kell helyezni.
  • A következő játékosnak mindig, úgy kell elhelyeznie a kitalált szót a táblán, hogy az kapcsolódjon a már lerakott szavak legalább egy betűjéhez.
  • Az nyer aki, a legtöbb pontot szerzi a játék végére.
  • A pontok kiszámítása: a zsetonon lévő pontokat kell összeadni.
  • Nem megengedett szavak: tulajdonnevek, rövidítések

 

Egyéni feladatok:

 

  1. Tetszés szerint válassz ki egy szót a táblára kirakottak közül, és írd le két szinonimáját!
  2. Tetszés szerint válassz ki két szót a táblára kirakottak közül, és foglald őket egy mondatba!
  3. Gyűjtsd ki az általatok alkotott szavak közül az igéket és a mellékneveket!
  4. Tetszés szerint válassz ki két szót a táblára kirakottak közül, és írd le azok ellentétét!

 

Reflexió

 

Elemzés, érvelés:

 

Az osztály még most tanulja a KIP módszert, a csoportok alakításában csak minimális szóltam bele, ez egyrészt előny, mert nagyobb kedvvel dolgoznak együtt a barátok, de hátrány is, mert az egymás megismerése, elfogadása várat magára. DE elsődleges célom a módszer technikájának megismertetését elértem és még inkább körvonalazódott előttem a következő három csoport összetétele. A szerepek kiosztása gördülékeny volt.

 

Az órára való ráhangolódás, motiválás szerintem sikeres volt, tetszett a gyerekeknek a képrejtvényem, gondolkodásra késztettem őket, s mindez jó hangulatot teremtett.

 

Mind a három csoportnak próbáltam más-más képességeket megmozgató, más-más típusú feladatokat készíteni. Az 1. csoportnak rajzolnia kellett, a 2.-nak párbeszédet kellett fogalmaznia, a 3. csoport pedig társasjátékozott (Scrabble). A csoportok megértették a feladatot, keveset kérdeztek, de még mindig tőlem a tanártól várják a végső megerősítést. A csoporttagok jól együtt tudtak dolgozni, de az irányító még nem mindig irányító, úgy vettem észre minden közös. A csoportfeladatok időre elkészültek, sajnos a társasjátékosok összepakolták a játékot, mire észrevettem, pedig azt is szerettem volna, ha bemutatják. Ez mutatja, hogy az instrukció nem volt egyértelmű a feladatleírásban. A 2. csoport beszámolója volt a legnehezebb, abban a tekintetben, hogy elő is kellett adni a párbeszédet, a szituációt. Ezt még tanulni kell. Összességében minden csoport megoldotta a feladatot, legsikeresebbek a képrejtvények készítői voltak.

 

Az egyéni feladatokat is szépen megoldották, mindenkit meg tudtam hallgatni. A visszacsatolás a nagy gondolat, ill. a dicséret után is maradt még kb. 4 perc az órából. Az egyéni kérdések meghallgatásánál lehetett volna apróbb részletekre is kitérni, s így a teljes 45 perc ki lett volna töltve.

 

Önértékelés:

 

Az óra elérte a célját, a gyerekek egyre jobban megismerkednek ezzel a típusú órával: szerepeiket betartják, csak az irányítóknak kell határozottabbaknak lenni, ill. a többieknek pedig elfogadni az irányítást. A tanulók szépen együtt dolgoztak. Több szituációs feladatot kell készítenem az elkövetkezőkben, hogy tanulják ennek előadását is. Az egyik feladatom nem volt elég egyértelmű, tehát a pontos instrukciókra nagyon oda kell figyelni. Az időbeosztásomat nem tudtam tartani, kissé hamarabb fejeztem be az órát. A tanulók kreatív képességüket sokszor használhatták az órán, meg kellett fogalmazniuk gondolataikat, szókincsük fejlődött.