Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

2018.02.01

Komplex Instrukciós Program - Kezdetek

 

1997 óta dolgozom a szakképzésben pedagógusként, majd 2008 óta pedig intézményvezetőként. Ez idő alatt láthatóvá vált előttem a szakképzés sajátos problémái, a szakképzés és a gimnáziumi képzés között kialakult „versenyhelyzet”, mely megmutatkozott és megmutatkozik ma is a beiskolázás „minőségében”, az osztálytermi problémák súlyosságában és kezelésében.

Pedagógusként és vezetőként – iskolatípustól és fenntartótól függetlenül – azt tapasztaltam, hogy az iskolák szinte mindegyike küzd az alábbi osztálytermi problémákkal:

  • a diákok egymáshoz valamint a pedagógusokhoz fűződő viszonya rendezetlen, mely a gyakorlatban gyakran magatartási problémákkal és a tiszteletlenséggel párosul,
  • a diákok motiválatlanok a tanulásra, az órai munkára,
  • az osztályon belül a tudás és a kifejezőkészség tág határok között mozog,
  • tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoportok oktatása,
  • felzárkóztatás és tehetséggondozás egyidejű megjelenése a csoportban és a tanórán,
  • a tanuló sikertelensége az ismeretelsajátítás hatékonyságában, mely újabb és újabb sikertelenségeket szül.

Ezek az osztálytermi problémák „kiszélesedhetnek” iskolaszintű problémákká, melyek már konkrét számformában jelennek meg: nő a hiányzás száma, azon belül az igazolatlan hiányzás mértéke, nő a fegyelmező intézkedések (figyelmeztetések, intők) száma, s mindezek következményeként csökkenhet a tanulmányi eredmény, nőhet a lemorzsolódás mértéke. Ezen helyzetek adminisztratív, tanulónkénti kezelése (értesítések küldése, fegyelmező intézkedések alkalmazása, esetmegbeszélések szervezése), az egyedileg, a pedagógus által alkalmazott helyzetkezelési és tanulásszervezési eljárások alkalmazása önmagában nem oldja meg a fennálló osztályszintű problémákat. Egy olyan innovatív megoldás alkalmazása a cél, amely ha nem is szünteti meg ezeket az osztály- és iskolaszintű problémákat, de képes azokat csökkenteni, miközben „túlmutathat” önmaga által alkotott célokon.

2010-ben, a balmazújvárosi középiskola igazgatójaként lehetőségem volt ezen problémák kezelésére egy TÁMOP-3.3.8 pályázat keretén belül, melynek egyik kiemelt célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket oktató közoktatási intézmények pedagógiai módszereikben való megújulása, beleértve a szaktanárok szakmai fejlődését is. A pályázat egyik kötelezően megvalósítandó tevékenységei között szerepelt egy modell értékű program kiválasztása és adaptálása az iskola környezetére. Számos modellértékű program létezik az oktatás világában, s a döntés a hejőkeresztúri Komplex Instrukciós Programot jelölte ki adaptálni kívánt módszerként.

Egy iskola nevelőtestülete akkor tudja hatékonyan alkalmazni a KIP-et, ha két alapkérdésre adott választ a tanári kar minden egyes tagja magáévá teszi, azzal egyetért, azaz a KIP alkalmazásának ok-okozati összefüggései nem csak a tanár szintjén, hanem a közösség szintjén is, azaz a tanári kar egészében is elfogadottá válik. A két alapkérdés: miért alkalmazzuk a KIP-et és hogyan alkalmazzuk a KIP-et?

Miért alkalmazzuk a KIP-et?

Szükségessé vált az egyre nagyobb mértékben megjelenő osztálytermi problémák hatékony kezelése, szükségessé vált az osztálytermi problémákból fakadó iskolaszintű problémák mérséklése. Úgy gondoltuk, hogy a KIP cél- és eszközrendszere alkalmas lehet ezen problémák kezelésére. Egyre jobban erősödik a szakképzésben az a jelenség, hogy egyre inkább heterogén tanulói csoportok alakulnak ki, akár tudásban, akár szocializáltságban. Ezek a különbségek megmutatkoznak a tanulók magatartásában, kommunikációjuk minőségében osztálytásaik és tanáraik irányába, egymásiránti toleranciájukban, és nem utolsósorban tudásban, képességben és a tanulás motiváltságában. Mindezeket erősíti a csoporton belül kialakult státuszhelyzet, amely pontos felismerést, nagyfokú odafigyelést és hatékony kezelést igényel az adott csoportban tanító minden egyes pedagógustól.

Hogyan alkalmazzuk a KIP-et?

A KIP egy speciális csoportmunkán alapuló módszer, amely lehetővé teszi a felzárkóztatást és a tehetséggondozást egyszerre, azaz lehetőséget biztosít arra, hogy a tehetséges tanuló és a tanulásban lemaradt diák együtt fejlődjön. A csoportmunka alkalmazásának kettős célja van: egyrészt hatékonyan fejleszteni a kognitív képességeket, másrészt erőteljesen fejleszteni a szociális képességeket. A csoportmunka és az arra épülő egyéni feladat alkalmazásával személyre szabott fejlesztésben részesítjük a diákok, a lemaradó diákokat felzárkóztatjuk a megfelelő szintre, melynek során önbizalmat biztosítunk számukra a pozitív megerősítéssel, azonos státuszhelyzetű kommunikáció alakul ki diák-diák és diák-tanár között, a tehetséges tanulók pedig intelligenciatípusuknak megfelelő feladatokkal erősíthetik tudásukat és képességüket. Egy biztos: az iskola egyedül nem képes megszüntetni a csoporton belüli, a tanulók közötti státuszkülönbséget, hiszen ez össztársadalmi feladat, de a pedagógus és az iskola saját eszközeivel képes csökkenteni ezeket a különbségeket.

Annak érdekében, hogy minél jobban megértsük a miért és a hogyan kérdésre adott válaszokat, ezért a Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium és Szakképző Iskolában zajló fejlesztési folyamatok illetve a KIP program bemutatása céljából az intézmény óralátogatással egybekötött KIP SZAKMAI NAP-ot szervezett intézményvezetőknek, pedagógusoknak és a KIP programmal foglalkozó szervezeteknek 2014. december 3-án (a Szakmai Nap programja megtekinthető).

A Szakmai Nap előadásai:

Gál Ferenc előadása
Földművelésügyi Minisztérium Közép-magyarországi Agrár Szakképző Központ
Főigazgató
Előadás témája: Napjaink szakiskolai képzésének nevelési és oktatás problémája iskola szemszögéből

Előadás megtekintése

Kovácsné Dr. Nagy Emese előadása
Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola
Intézményvezető
Miskolci Egyetem, Tanárképző Intézet
Egyetemi docens
Előadás témája: A hejőkeresztúri modell, a Komplex Instrukciós Program bemutatása

Előadás megtekintése

Végh Attila előadása
Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium és Szakképző Iskola
Intézményvezető
Előadás témája: A TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 pályázat és a KIP program

Előadás megtekintése

Török Katalin előadása
Tápióbicskei Földváry Károly Általános Iskola
Intézményvezető
Előadás témája: Kell-e nekünk KIP?

Előadás megtekintése

Várady Józsefné előadása
Bükkaranyosi Általános Iskola
Intézményvezető
Előadás témája: Miért a KIP?

Előadás megtekintése

Simonné Bozsik Anikó előadása
Székely József Református Általános Iskola
Szentmártonkáta
Intézményvezető
Előadás témája: KIP nélkül!
Előadás megtekintése

A BalmazTV felvétele (interjú Kovácsné Dr. Nagy Emesével és Mayer Andreával) a Szakmai Napról:

S mi a cél?

Mit várunk a KIP alkalmazásától? Mindazt, aminek a segítségével olyan iskolát tudunk teremteni, ahová a tanulók kellő motiváltsággal lépnek be, ahol aktívak a tanítási órákon és foglalkozásokon, ahol tisztelettel viseltetnek tanáraik és társaik irányába, ahol a rendszeres tanulást nem „rosszként” értékelik, hanem tudatos fejlődési lehetőségként, s ahol olyan „emberfők” képzése a cél, akik sikeresen megállják a helyüket a munkaerőpiacon emberként és szakemberként egyaránt.