Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

2017.09.01

Új munkakörök a szakképzésben

 

A köznevelési és a szakképzési törvény változásai közül a szakképzést érintő egyik módosítás a munkakörök megnevezésének és az alkalmazáshoz szükséges feltételeknek a módosítása 2016. szeptember 1-jei hatállyal.

 

A köznevelési és a szakképzési törvény változásai közül a szakképzést érintő egyik módosítás a munkakörök megnevezésének és az alkalmazáshoz szükséges feltételeknek a módosítása 2016. szeptember 1-jei hatállyal. A szakképző iskolák pedagógusainak kinevezését módosítani szükséges, hiszen a pedagógus-munkakörök megnevezése, az alkalmazás feltétele változott a köznevelési törvény 3. számú mellékletének 2016. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása miatt.

 

Élesen elkülönül a szabályozás a nevelési-oktatási intézmény típusában: gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola és szakképző iskola vonatkozásában, s ezek alapján az alábbi munkaköröket különböztetjük meg:

 

  • közismereti tantárgyat oktató középiskolai tanár,
  • közismereti tantárgyat oktató tanár,
  • szakmai elméleti tantárgyat oktató tanár,
  • szakmai tanár,
  • szakoktató,
  • gyakorlati oktató.

 

Az új szabályozás logikája teljesen eltér a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) szabályozásától. A Kt. bizonyos feladatokhoz, évfolyamokhoz, tantárgyakhoz rendelt lehetséges végzettségeket. Ezzel szemben az Nkt. viszont a nevelő-oktató munka adott szakaszában vagy adott intézményben lehetséges munkakörhöz rendel szükséges végzettséget. A hangsúly tehát a munkakörön van, azaz ha az A oszlopban jelölt feladat, szint esetén a B oszlopban jelölt munkakör áll fenn, akkor van szükség a C oszlop szerinti végzettségre, szakképzettségre.

 

Hasonítsuk össze az alábbi táblázat segítségével a módosításokat:

 

 

A

B

C

 

A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/Nevelési-oktatási intézmény

Pedagógus-munkakör

Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség

 

2012.09.01-től
hatályos

2016.09.01-tól
hatályos

2012.09.01-től
hatályos

2016.09.01-tól
hatályos

2012.09.01-től
hatályos

2016.09.01-tól
hatályos

6.

9-12.
évfolyam középiskolában / középfokú nevelés-oktatás

9-12.
évfolyam gimnáziumban

Középiskolai tanár

Gimnáziumi tanár

Egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár

 

A régi (2012.09.01-én hatályos) szabályozás szerint, középiskolában, azaz gimnáziumban és szakközépiskolában a közismereti, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat csak egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár végzettséggel és szakképzettséggel lehetett oktatni. Hiszen a köznevelési törvény szerint a középiskola 9-12. évfolyama általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyamnak minősül, nem pedig az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasznak, melyre vonatkozóan külön sorban szerepelnek az alkalmazáshoz szükséges végzettségek és szakképzettségek. Az új (2016.09.01-jétől hatályos) szabályozás 6. sora szűkíti, azaz csak a középiskola iskolatípuson belül a gimnázium iskolatípusra definiálja a GIMNÁZIUMI TANÁR munkakört, meghagyva a régi szabályozás által meghatározott végzettség és szakképzettség előírást: egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár.

 

Külön, a 32. és a 33. sorban kerültek beépítésre az új intézménytípusoknak (szakgimnázium, szakközépiskola) megfelelő, közismereti tantárgyak oktatására vonatkozó munkakörök.

 

 

A

B

C

 

A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/Nevelési-oktatási intézmény

Pedagógus-munkakör

Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség

 

2012.09.01-től
hatályos

2016.09.01-tól
hatályos

2012.09.01-től
hatályos

2016.09.01-tól
hatályos

2012.09.01-től
hatályos

2016.09.01-tól
hatályos

32.

-

9-12. évfolyam a szakgimnázi-umokban, 12-13. évfolyam a szakközép-iskolában / középfokú nevelés-oktatás

-

Közismereti tantárgyat oktató középiskolai tanár

-

egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár

33.

-

A szakközépisko-la szakképzési évfolyamán / középfokú nevelés-oktatás

-

Közismereti tantárgyat oktató tanár

-

a tantárgynak megfelelő szakos tanár

 

Új munkakörként jelenik meg a 32. sorban a KÖZISMERETI TANTÁRGYAT OKTATÓ KÖZÉPISKOLAI TANÁR munkakör, amely a szakgimnázium 9-12. évfolyamán, valamint a szakközépiskola 2 éves érettségire felkészítő 12-13. évfolyamán a közismereti tantárgyakat tanító pedagógusokra alkalmazható. Az alkalmazáshoz szükséges végzettség és szakképzettség megegyezik a gimnáziumi tanár munkakörre vonatkozó előírásokkal. A régi szabályozás szerint szakközépiskolában az egyetemi vagy mesterfokozatú végzettségű, a közismereti tantárgyakat oktató pedagógusokat a 6. sor szerint középiskolai tanár munkakörben alkalmaztuk.

 

Ugyancsak új munkakörként jelenik meg a 33. sorban a KÖZISMERETI TANTÁRGYAT OKTATÓ TANÁR munkakör, melyet a tantárgynak megfelelő szakos végzettséggel és szakképzettséggel lehet betölteni. Ez utóbbi egy hiányosságot hívatott pótolni, hiszen a köznevelési törvény 2015.06.12-jén hatályba lépett módosításával törlésre került a 3. számú melléklet 7. sora, mely tartalmazta a szakiskola 9-11. évfolyamán, a közismereti tantárgyakat oktató pedagógusokra vonatkozó munkaköri megnevezést (tanár), és az ahhoz szükséges végzettséget és szakképzettséget.

 

S térjünk át a szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati tantárgyakat oktató pedagógusok végzettségére és szakképzettségére.

 

 

A

B

C

 

A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/Nevelési-oktatási intézmény

Pedagógus-munkakör

Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség

 

2012.09.01-től hatályos

2016.09.01-tól hatályos

2012.09.01-től hatályos

2016.09.01-tól hatályos

2012.09.01-től hatályos

2016.09.01-tól hatályos

8.

Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza

Szakképző iskolában / középfokú nevelés-oktatás

Tanár a szakmai elméleti oktatásban

Szakmai elméleti tantárgyat oktató tanár

A szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár

A szakmai tantárgynak megfelelő szakos felsőfokú végzettség és szakképzettség

 

A régi szabályozás a szakmai elméleti tantárgyakat tanító pedagógusok munkaköri megnevezését két sorban, a 6-ban és a 8-ban tartalmazta, megosztva középiskola (szakközépiskola) és szakiskola intézményre: szakközépiskolában egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár, szakiskolában a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár végzettség és szakképzettség megkövetelésével. Ez utóbbi megfogalmazás („szakképzés szakiránya”) a szakképzési rendszer 2012-től bevezetett szerkezetei struktúrájában „megfoghatatlan”, értelmezhetetlen volt, szükségessé vált a pontos megfogalmazás alkalmazása.

 

Az új szabályozás a 8. sorban összevontan, azaz szakképző iskolában (szakgimnáziumban és szakközépiskola) definiálja a SZAKMAI ELMÉLETI TANTÁRGYAT OKTATÓ TANÁR munkakört. 4 lényeges változást kell megemlíteni:

 

  1. nevelési-oktatási intézmény: szakképző iskola / középfokú nevelés-oktatás
  • azaz, szakgimnázium és szakközépiskola bármely évfolyamán, ahol szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyak oktatása történik, alkalmazható az a pedagógus, aki a szakmai tantárgynak megfelelő szakos felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik,
  1. pedagógus-munkakör: szakmai elméleti tantárgyat oktató tanár
  • attól függetlenül, hogy a B oszlopban a "szakmai elméleti tantárgyat oktató tanár" elnevezés szerepel, ez nem azt jelenti, hogy ez csak a szakmai elméleti tantárgyakra vonatkozik,
  • az elnevezés nem szerencsés, hiszen a szakmai gyakorlat egyik terminológiában sem jelenik meg, ebben sem, azaz szakmai elméleti és/vagy szakmai gyakorlati tantárgyakat tanító tanár, amennyiben a szakmai tantárgynak megfelelő szakos felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, a munkakör elnevezése szakmai elméleti tantárgyat oktató tanár,
  1. az alkalmazáshoz szükséges végzettség:
  • a felsőfokú végzettség megkövetelése azt jelenti, hogy szakgimnáziumban és szakközépiskolában szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyat oktató pedagógus főiskolai végzettséggel is oktathat, azaz pl. egy főiskolai végzettséggel rendelkező mérnöktanár is. Ez a lehetőség levetítve a szakgimnáziumi képzésre „engedékenyebb”, mint a régi szabályozás szakközépiskolára tekintve, továbbá,
  1. az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség:
  • a régi szabályozás szerint a szakképzettség követelményét a szakképzés szakiránya határozta meg, azaz az adott szakképesítés szakmacsoportos besorolása. Az új szabályozás szerint a szakképzettség követelménye a szakmai tantárgyhoz, annak követelménymodulba való besorolásához, annak tartalmához igazodik. Ez azt jelentheti, hogy Mezőgazdaság szakmacsoportban lévő szakképesítés „Gazdálkodási ismeretek” tantárgy oktatásához alkalmazható közgazdász szakképzettséggel rendelkező szakember is.

 

A szakképzési törvény a szakmai elméleti tantárgyakat tanító tanárokra vonatkozóan tartalmaz speciális szabályozást, mely azokra a pedagógusokra vonatkozik, akik nem rendelkeznek tanári szakképzettséggel. Mindezek alapján: „A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ha a munkakör pedagógus szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be. Ez utóbbi feltétel a sikertelen álláspályáztatás, a tantárgyfelosztás és az órarendszervezés függvényében bizonyítható.

 

 

Mindezek alapján a szakképző iskolában, azaz szakgimnázium és szakközépiskola bármely évfolyamán szakmai elméleti tantárgyak oktatására alkalmas az a szakember, aki rendelkezik

 

  1. a köznevelési törvény szerint
  • a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú (egyetemi, főiskolai szintű) szakos tanári szakképzettséggel, vagy
  1. a szakképzési törvény szerint
  • a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy
  • felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel.

 

Előfordulhat, hogy a hazai felsőoktatási rendszerben nincs olyan tanárképzés, amely az adott szakképesítés elméleti tantárgyainak oktatására feljogosítana. Ezért, amennyiben az iskola igazgatója ezt megfelelőképpen bizonyítani tudja, akkor az is alkalmazható szakmai elméleti tantárgyak oktatására, aki

 

1. a szakmai tantárgynak megfelelő szakmai területen szakirányú felsőfokú végzettséggel és bármely szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, vagy

2. aki bármely szakos tanári szakképzettséggel és a szakképzés szakirányának megfelelő szakirányú szakképesítéssel és mestervizsgával rendelkezik.

 

A szakképzési évfolyamokon (szakgimnázium 13-14. évfolyama, szakközépiskola 9-11. évfolyama) a szakmai elméleti és/vagy a szakmai tantárgyak oktatására vonatkozó munkakörök nem változtak a köznevelési és a szakképzési törvény szerint, melyek az alábbiak:

 

  1. szakmai tanár
  • a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár, vagy
  • a szakképzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség
  1. szakoktató
  • a szakképzés szakirányának megfelelő szakoktató
  1. gyakorlati oktató
  • középiskolai végzettség és a szakiránynak megfelelő államilag elismert legalább középszintű szakképesítés, továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat, vagy
  • rendelkezik az alábbi feltételekkel:
    • megfelelő szakirányú szakképesítéssel és
    • legalább ötéves szakmai gyakorlattal, és
    • mestervizsgával rendelkezik.

 

A mestervizsga követelménytől az iskola igazgatója eltekinthet, amennyiben az alkalmazni kívánt személy

 

1. a szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és

2. legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint

3. legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy a hatvanadik életévét betöltötte.

 

Végezetül: ne feledkezzünk meg egy fontos törvényi változásról: a 2016.09.01-jén hatályba lépő munkakörökkel együtt a tantárgynak megfelelő szakos végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezőkre vonatkozóan beépítésre került egy szigorítás (99. § (15)):

 

„főiskolai szintű végzettséggel és tanári szakképzettséggel is betölthető pedagógus-munkakör, feltéve, hogy a mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséget és szakképzettséget 2021. szeptember 1-jéig megszerzi a pedagógus. Továbbra is alkalmazható az a pedagógus, de az érettségi vizsgán vizsgáztató tanár nem lehet, akinek a rá irányadó öregségi nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van hátra.”

 

Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy az éves beiskolázási terv készítésénél az egyik legfontosabb szakmai tényező a fenti bekezdésben ismertetett szigorításnak való megfelelés kényszere.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.