Kérdések és válaszok a szakképzésben

A fegyelmi eljárás alapvető célja az iskola feladataihoz szükséges rend fenntartása érdekében a jogszabályok keretei között azon esetek kivizsgálása, amikor a diákok kötelezettségeiket megszegték vagy mások jogait megsértették, s ennek bizonyítása esetén a kötelezettségszegések szankcionálása.

Jelentősen és hangsúlyosan kiemelt célja a fegyelmi eljárásnak és az eljárás adta jogi lehetőségeknek, hogy megelőzzük a korai iskolaelhagyást, jelentősen csökkentsük a lemorzsolódást. Az eljárás másik célja ugyanakkor a kötelességszegő diák és társai meggyőzése arról, hogy a kötelességszegés és a mások jogainak megsértése elkerülhetetlen következménye a felelősségre vonás.

Ennek során az alábbi három jogszabályt hívjuk segítségül:

1.  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,
2. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,
3. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. 

1. A fegyelmi eljárás megindítása

Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, vét az iskolai és/vagy a kollégiumi Házirendben foglalt szabályok ellen, fegyelmező intézkedésben részesíthető vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhető vele szembe.

Érdemes szabályozni - felsorolásszerűen -, hogy ki kezdeményezhet fegyelmi eljárást egy tanulóval szemben (példa):

1. az iskola igazgatója,
2. az osztályfőnök,
3. a szaktanár,
4. kollégiumi nevelőtanár,
5. szakképző intézmény esetében a gazdálkodó szervezet képviselője,
6. sértett tanuló, kiskorú tanuló esetén annak szülője vagy gondviselője.

A fegyelmi eljárás kezdeményezését írásban célszerű megtenni a fegyelmi bizottság elnöke részére, melyben rögzíteni kell a kezdeményezés tényét, indoklását valamint szakképző iskola esetében, amennyiben a tanuló tanulószerződés keretében teljesíti a szakmai gyakorlatot, a gazdálkodó szervezet nevét, címét és képviselőjének nevét.

Amennyiben a fegyelmi eljárás megindítását a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kezdeményezi, a fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező. Gyakorlati képzését tanulószerződéses keretében teljesítő tanuló esetén a gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha

1. a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt,
2. a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem az eljárás megindításának alapjául szolgáló indítvány elutasításával vagy felmentéssel végződött, a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani.

A fegyelmi eljárás lefolytatásáról, mint az iskola törvényes működéséért felelős személy, az iskola igazgatója dönt. Ennek során az iskola igazgatója azt vizsgálja, hogy a fegyelmi eljárás megindítása a jogszabályokban rögzítettek alapján történik. Amennyiben az iskolai igazgatója hozzájárul a fegyelmi eljárás megindításához, a fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi tárgyalás megindítását kezdeményező kérelem átvétele és az igazgatói hozzájárulás birtokában értesíti az érintett személyeket a fegyelmi eljárás megindításáról.

2. Értesítés a fegyelmi eljárásról

A fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kell:

1. a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót, kiskorú tanuló esetében szülőt/gondviselőt,
2. a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják – a gyakorlati képzés (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) képviselőjét,
3. tanulószerződéssel rendelkező tanuló esetén a területileg illetékes kamara képviselőjét,
4. a fegyelmi bizottság munkájában részt vevő tagok értesítése szóban, e-mailben és a tanári szobában kihelyezett értesítőn keresztül történik.

Kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetében az értesítést tértivevényes küldeményként szükséges elküldeni a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülőjének, a kiskorú tanuló részére az értesítés az iskolában személyesen kerülhet átadásra, igazolt átvétellel. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

A tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha

• a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint
• a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére

nem jelenik meg, hiszen ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló, a szülő nem él a védekezés lehetőségével és a fegyelmi eljárás nélküle is lefolytatható.

3. A fegyelmi eljárás

A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni.

A tárgyalás megtartásának nem akadálya, ha a tanuló vagy szülője/gondviselője írásban bejelenti, hogy azon nem kíván részt venni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A képviselőnek a fegyelmi tárgyalás előtt át kell adnia a fegyelmi bizottság elnökének a tanuló vagy a szülő által aláírt meghatalmazást. Írásbeli meghatalmazás nélkül a tanuló, szülő nem képviselhető a fegyelmi tárgyaláson.

A fegyelmi tárgyaláson részt vevő személyek:

• fegyelmi bizottság tagjai,
• jegyzőkönyvvezető,
• értesített személyek: szaktanár(ok), kollégiumi nevelőtanár(ok),
• osztályfőnök,
• diákönkormányzat képviselője,
• ifjúságvédelmi felelős,
• területileg illetékes kamara képviselője,
• tanulószerződés esetében az érintett gazdálkodó szervezet képviselője,
• ha a fegyelmi vétség megkívánja,
  • szakértő(k),
  • tanú(k).

A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. A kiskorú tanuló kérésére a meghallgatáson a szülő részvételét biztosítani kell. A fegyelmi bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle illetve a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. Ha a fegyelmi eljárás során a kiskorú tanuló veszélyeztetettsége felmerül, az iskola igazgatója jelzi azt a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, indokolt esetben a gyámhatóság számára is. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi bizottság elnöke a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja.

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni

• a tárgyalás helyét és idejét,
• a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét,
• az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvének tartalma:

• egyeztető eljárás lefolytatása esetén a megállapodás,
• diákönkormányzat rögzített véleménye,
• sértett(ek) tanúvallomása(i),
• fegyelmi vétséget elkövető tanuló nyilatkozata, tanúvallomása,
• szakértői vélemény(ek),
• szemle jegyzőkönyve,
• tanuló átvételéről szóló megállapodás,
• minden egyes hivatalos minőségben jelen lévő aláírása.

4. A fegyelmi büntetés

A fegyelmi büntetés legfőbb célja a nevelés, a megelőzés, ennek megfelelően a fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy

• igazodjék a tanuló életkorához,
• értelmi fejlettségéhez,
• a fegyelmi vétség súlyához,
• az elkövetett vétkesség fokához, továbbá
• vegye figyelembe az enyhítő és súlyosbító körülményeket.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján a fegyelmi határozatba foglalt fegyelmi büntetésben részesíthető, ami lehet:

• megrovás,
• szigorú megrovás,
• meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,
• áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
• eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
• kizárás az iskolából.

A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért

• megrovás,
• szigorú megrovás,
• meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
• áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba,
• kizárás a kollégiumból fegyelmi büntetés szabható ki.

A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a fegyelmi büntetést abban az intézményegységben (iskola vagy kollégium) lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.

Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása fegyelmi büntetés:

• szociális kedvezményekre és juttatásokra nem alkalmazható,
• hatálya nem lehet hosszabb hat hónapnál.

Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha

• az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott,
• hatálya nem lehet hosszabb tizenkét hónapnál.

Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés:

• tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható,
• nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították, kivéve, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást,
• szünetel a tanulói jogviszonya annak, akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak,
• ha a bíróság a tanuló javára megváltoztatja a fegyelmi büntetést, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen,
• hatálya nem lehet hosszabb tizenkét hónapnál.

Kizárás az iskolából fegyelmi büntetés:

• tanköteles tanulóval szemben csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén lehet alkalmazni,
• a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak, az iskola, kollégium segítséget nyújt a szülőnek az új iskola, új kollégium megtalálásában,
• abban az esetben, ha az iskola, a kollégium a fegyelmi büntetés megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a tanulót fogadó iskolától, kollégiumtól nem kap értesítést arról, hogy a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium három napon belül köteles megkeresni a megyeszékhely szerinti járási kormányhivatalt, amely három munkanapon belül másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát, kollégiumot jelöl ki a tanuló számára,
• az iskolát, kollégiumot úgy kell kijelölni, hogy a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet,
• ha a bíróság a tanuló javára megváltoztatja a fegyelmi büntetést, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen,
• a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik,
• az iskola 10. évfolyamának, a szakgimnázium utolsó évfolyamának vagy a szakközépiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
• tanköteles tanuló esetében nem hajtható végre az új tanulói jogviszony létesítéséig,
• hatálya nem lehet hosszabb tizenkét hónapnál,
• esetén megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

Kizárás a kollégiumból fegyelmi büntetés:

• tanköteles tanulóval szemben csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén lehet alkalmazni,
• tanköteles tanuló esetében nem hajtható végre az új kollégiumi tagsági viszony létesítéséig.

A fegyelmi bizottság a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.

5. A fegyelmi határozat

Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, a fegyelmi bizottság határozata a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, melynek tényét indoklással együtt rögzíteni kell a fegyelmi határozatban.

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

• a tanuló nem követett el kötelességszegést,
• a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,
• a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,
• a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy
• nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek.

Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha

• a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette (célszerű írásban rögzíteni), és
• a határozat megküldését nem kéri (célszerű írásban rögzíteni), és
• eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott írásban.

A fegyelmi határozat három részből áll:

• rendelkező része, mely tartalmazza
  • a határozatot hozó szerv megjelölését,
  • a határozat számát és tárgyát,
  • a tanuló személyi adatait,
  • a fegyelmi büntetést,
  • a büntetés időtartamát,
  • a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást,
• indokolási része, mely tartalmazza
  • a kötelességszegés rövid leírását,
  • a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését,
  • a rendelkező részben foglalt döntés indokát,
  • elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát,
• záró része, mely tartalmazza
  • a határozat meghozatalának helyét és idejét,
  • a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését.

6. Jogorvoslati lehetőségek

A fegyelmi bizottság határozata ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell, mint az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának, az iskola igazgatójának címezve benyújtani.

A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az iskola igazgatója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához, azaz az intézmény fenntartójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, a fegyelmi bizottság elnökének az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója

• a kérelmet elutasíthatja,
• a döntést megváltoztathatja, vagy
• a döntést megsemmisítheti, és a fegyelmi bizottságot új döntés meghozatalára utasíthatja.

A tanuló, a szülő a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással.

A fegyelmi bizottság döntése jogerős, ha határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.

A másodfokú jogkör gyakorlójának döntése a közléssel válik jogerőssé. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt az iskolába járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja.

7. Egyeztető eljárás

A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja

• a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése,
• ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal

• a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint
• a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért.

A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Harmadszori kötelességszegés esetén az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja a fegyelmi bizottság elnöke.

A fegyelmi eljárást le kell folytatni, ha

• az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, vagy
• a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.

Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére.

8. Az oktatásügyi közvetítő eljárás

Ha az iskola a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól.

Az oktatásügyi közvetítő:

• a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködik a megállapodás létrehozásában,
• tiszteletben tartja az eljárásban résztvevők emberi méltóságát,
• biztosítja, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el,
• a fenntartó egyetértésével az igazgató kéri fel és bízza meg írásban,
• e tevékenysége körében nem utasítható,
• az egyeztetési eljárás dokumentációjának elkészítéséért a közvetítő felel
• az eljárás sikere érdekében előkészítő üléseket tarthat.

A közvetítő nem járhat el, ha

• valamelyik felet képviseli,
• a felek bármelyikének a Ptk. 8:1. § 2. pontja szerinti hozzátartozója,
  • a közeli hozzátartozó,
  • az élettárs,
  • az egyeneságbeli rokon házastársa,
  • a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa,
• a felek bármelyikével vagy az iskolával munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll, ide nem értve a fegyelmi jogkör gyakorlójától kapott felkérést, a vele kötött megbízási jogviszonyt,
• az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.

Az összeférhetetlenségről a közvetítő köteles a feleket a felkérést követően haladéktalanul tájékoztatni.

A közvetítőt – ha a felek az írásbeli megállapodásban másképpen nem rendelkeztek – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. A közvetítőt az egyeztetési eljárás tárgyában későbbi fegyelmi, hatósági, bírósági, eljárásba nem lehet tanúként megidézni.

Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési eljárás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jön létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között a kötelességszegéssel okozott kár megtérítése vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátétele, enyhítése tekintetében azonos álláspont alakul ki.

A megállapodásban rögzíteni kell:

• az egyeztetési megbeszélés helyét, idejét,
• az eljáró közvetítő, a sérelmet elszenvedő fél, a kötelességszegő tanuló, a képviselő, és az egyeztetési megbeszélésen részt vevő személyek nevét, lakcímét,
• a kötelességszegés rövid összefoglalását,
• a sérelem jóvátételének módját, határidejét, azaz a vállalt kötelezettség(eke)t,
• az eljárási költség viselését (amennyiben megállapodás nem született, a felmerült eljárási költségeket a felek fele-fele arányban viselik),
• a megállapodásra vonatkozó nyilvánossági szabályokat,
• a felek, – kiskorú kötelességszegő esetén – a szülő és a közvetítő aláírását.

A megállapodásban vállalt kötelezettségek

• nem ütközhetnek jogszabályba,
• a kötelességszegéssel arányban kell állniuk, és
• nem sérthetik a kötelességszegő tanuló emberi méltósághoz való jogát, valamint más alapvető jogait.

Az egyeztetési eljárás azon a napon fejeződik be, amikor

• a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,
• a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását visszavonta,
• az egyeztetési eljárásra rendelkezésre álló tizenöt nap eredménytelenül telt el, vagy
• megállapodás született.