Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

2017.10.01

Fegyelmi eljárások

 

A fegyelmi eljárás alapvető célja az iskola feladataihoz szükséges rend fenntartása érdekében a jogszabályok keretei között azon esetek kivizsgálása, amikor a diákok kötelezettségeiket megszegték vagy mások jogait megsértették, s ennek bizonyítása esetén a kötelezettségszegések szankcionálása.

Jelentősen és hangsúlyosan kiemelt célja a fegyelmi eljárásnak és az eljárás adta jogi lehetőségeknek, hogy megelőzzük a korai iskolaelhagyást, jelentősen csökkentsük a lemorzsolódást. Az eljárás másik célja ugyanakkor a kötelességszegő diák és társai meggyőzése arról, hogy a kötelességszegés és a mások jogainak megsértése elkerülhetetlen következménye a felelősségre vonás.

Ennek során az alábbi három jogszabályt hívjuk segítségül:

  1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban Nkt.),
  2. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban 20/2012. r.),
  3. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (továbbiakban Ket.).

 

1. Döntési jogkör fegyelmi ügyekben

A nevelőtestület dönt a tanulókra vonatkozó fegyelmi ügyekben (Nkt. 70. § (2) i)). Döntési jogkörét átruházhatja meghatározott időre vagy alkalmilag létrehozott bizottságra, jelen esetben a fegyelmi bizottságra (20/2012. r. 117. § (1)).

 

2. A fegyelmi bizottság

A fegyelmi bizottságnak legalább 3 tagúnak kell lennie, amelynek tagjai nevelőtestületi tagok, s a bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg (20/2012. r. 56. § (5)). Jogszabály nem határozza meg a fegyelmi bizottság tagjainak feladatait, ezért célszerű azt az Szmsz-ben tételesen rögzíteni.

A fegyelmi bizottságnak kötelessége a nevelőtestületet tájékoztatni a fegyelmi eljárásokról (20/2012. r. 117. § (1)), a Szervezeti és működési szabályzatban (továbbiakban Szmsz) meghatározott módon és formában (20/202. r. 4. § (1) h)), pl. félévi és tanév végi tanévzáró értekezleten, a fegyelmi bizottság elnöke által készített beszámoló alapján.

 

3. A fegyelmi eljárás szabályai

Az Szmsz-ben kell a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait rögzíteni (20/2012. r. 4. § (1) q)).

 

4. A fegyelmi eljárás megindítása

Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi (Nkt. 58. § (3)), vét az iskolai és/vagy a kollégiumi Házirendben foglalt szabályok ellen, fegyelmező intézkedésben részesíthető vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhető vele szembe.

A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri, kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja (Nkt. 58. § (3)).

Az Szmsz-ben célszerű meghatározni, hogy ki kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását a tanulóval szemben:

  • az osztályfőnök,
  • a szaktanár,
  • kollégiumi nevelőtanár,
  • szakképző intézmény esetében a gazdálkodó szervezet képviselője,
  • sértett tanuló, kiskorú tanuló esetén annak szülője vagy gondviselője.

Az Szmsz-ben rögzített módon a fegyelmi eljárás kezdeményezését írásban célszerű megtenni a fegyelmi bizottság elnöke részére, melyben rögzíteni kell

  • a kezdeményezés tényét,
  • indoklását valamint
  • szakképző iskola esetében, amennyiben a tanuló tanulószerződés keretében teljesíti a szakmai gyakorlatot, a gazdálkodó szervezet nevét, címét és képviselőjének nevét, a későbbi tájékoztatási kötelezettség miatt.

Szakképző iskola esetében, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését tanulószerződéses keretében teljesíti és a gyakorlati képzés keretében követett el kötelességszegést, a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni, azaz a fegyelmi eljárás lefolytatásáért a nevelőtestület/fegyelmi bizottság a felelős (20/2012. r. 57. § (5)).

A fegyelmi eljárás lefolytatásáról, a fegyelmi eljárás megindításáról szóló kérelem alapján az iskola törvényes működéséért felelős személy, az iskola igazgatója dönt. Ennek során az iskola igazgatója azt vizsgálja, hogy a fegyelmi eljárás megindítása a jogszabályokban rögzítettek alapján történik. Amennyiben az iskolai igazgatója hozzájárul a fegyelmi eljárás megindításához, a fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi tárgyalás megindítását kezdeményező kérelem átvétele és az igazgatói hozzájárulás birtokában értesíti az érintett személyeket a fegyelmi eljárás megindításáról.

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha

  • a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt,
  • a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem az eljárás megindításának alapjául szolgáló indítvány elutasításával vagy felmentéssel végződött, a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani.

 

5. Értesítés a fegyelmi eljárásról

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.