Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

2018.05.01

Osztályozó vizsga a szakképzésben

 

A tanulmányok alatti vizsgák közül az egyik legfontosabb vizsgatípus az osztályozó vizsga, melynek megszervezése és lebonyolítása nagyfokú precizitást követel meg az intézménytől.

 

1. Bevezető

 

Alkalmazott jogszabályok:

  • A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: 20/2012. EMMI r.),
  • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC törvény (továbbiakban: Nkt.),
  • A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: Szt.),
  • 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről (továbbiakban 8/2006. OM. r.).

 

2. Mi a kapcsolat a tanuló évközi teljesítménye és az osztályozó vizsga között?

 

A tanuló félévi illetve tanév végi osztályzatait

  • a tanítási év során megszerzett érdemjegyei vagy
  • az osztályozó vizsgán megszerzett érdemjegyei alapján határozzuk meg.

A kettőt nem lehet keverni, még akkor sem, ha a tanítási év közben a tanuló rendelkezett érdemjeggyel vagy érdemjegyekkel, és ennek ellenére osztályozó vizsgát kell tennie. Ebben az esetben a félévi vagy a tanév végi osztályzatot csak az osztályozó vizsga érdemjegye határozza meg.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 64. § (1)

 

3. Mikor szervezhető osztályozó vizsga?

 

Osztályozó vizsga csak a tanítási évben szervezhető. A munkatervben szükséges kijelölni a félévi illetve a tanév végi, valamint az előrehozott érettségi vizsgát tevő tanulók osztályozó vizsgájának időpontjait.

Ha ezen standard időpontoktól eltérő időpontokban szervezünk osztályozó vizsgát, akkor figyelembe kell vennünk, hogy a vizsgát megelőző három hónapon belül a vizsgaidőszakot ki kell jelölni.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 64. § (3), 65. § (1)

 

4. Mi a feltétele az osztályozó vizsgára bocsátásnak?

 

A 20/2012. EMMI r. 51. § (7) bekezdése:

(7) Ha a tanulónak – az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát,
b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,
c)–d)
e) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát,
f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

és emiatt

a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

1. feltétel:

A fenti összetett mondatot az „és emiatt” szavak utáni mondatrész értelmezésével kell kezdeni. Hiszen teljesen mindegy, hogy az a, b, és f pontokban felsorolt lehetőségek közül melyik esetében haladta meg a tanuló a kritikus értéket, ha született annyi érdemjegye a diáknak, amennyi alapján a tanítási év végén osztályzattal lezárható, akkor nem kell figyelembe venni a mulasztást.

Hogy mennyi érdemjegy szükséges egy adott tantárgyból a sikeres félévi vagy tanév végi minősítéshez, azt szükséges az iskola pedagógiai programjában megfogalmazni.

2. feltétel:

Tehát a 2. feltételt csak akkor vizsgáljuk, ha nincs elég tanévközi érdemjegye a tanulónak. Három lehetőséget veszünk figyelembe a szakképzésben:

 

20/2012. EMMI r. 51. § Nkt. 5. § Képzéstípus
Évfolyam
a)
Az Nkt. 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát
c)
A középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely – a hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium kivételével – a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, szakközépiskola esetében a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be
SZAKGIMNÁZIUM
9-12. évfolyam
SZAKKÖZÉPISKOLA
9-13. évfolyam
b)
Az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát
d)
Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és szakgimnáziumban a tizenharmadik vagy a tizennegyedik, szakközépiskolában a tizenegyedik, szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon fejeződik be
SZAKGIMNÁZIUM
13-14. évfolyam
SZAKKÖZÉPISKOLA
9-11. évfolyam
SZAKISKOLA
f)
Egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja
- BÁRMELY KÉPZÉSTÍPUS, BÁRMELY ÉVFOLYAMA

 

Az idézett joghelyek „egyesítésével” alkossunk új mondatot:

 

Ha a tanulónak – az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

a) szakgimnázium 9-12. évfolyamán, szakközépiskola 9-11. évfolyamán, két éves érettségire felkészítő szakközépiskolai képzés 12-13. évfolyamán  a kétszázötven tanítási órát,

b) 2 éves szakgimnáziumi képzés 13-14. évfolyamán, szakközépiskola 9-11. évfolyamán és szakiskolai képzésben az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

f) bármely képzéstípusban (szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola) bármely évfolyamán egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

és emiatt

a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

Ha tovább vizsgáljuk a kérdéses EMMI rendeletet, érdekes ellentmondásnak tűnő helyzetet találhatunk az 51. § (7) és 64. § (2) között:

64. § (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha ...
c) az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet …

Azt vesszük észre, hogy a fent idézett joghely nem tartalmaz egy fontos feltételt, amely szerepel az 51. § (7) bekezdésben: „ … és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető.” Ami azt jelenti, hogy mindegy, hány érdemjegyet szerzett az adott tantárgyból a tanuló, ha igazolt és igazolatlan hiányzása meghaladja a kritikus értéket, akkor is osztályozó vizsgát kell tennie. Ez ellentmondás tűnik. Ennek feloldását a következőképpen értelmezhetjük: a 64. § (2) bekezdés biztosítja jogkörként a nevelőtestület részére az osztályozó vizsga letételét, a döntés alapfeltételeit pedig 51. § (7) bekezdése tartalmazza, azaz a mulasztás mértékére és az év közben megszerzett érdemjegyekre vonatkozóan.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 51. § (7), 64. § (2), Nkt. 5. § (1)

 

5. Mikor és milyen feltételekkel tagadhatja meg a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét?

 

A nevelőtestület az osztályozó vizsgát akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztása több mint 20 tanórai foglalkozást meghaladja. Ez csak a tanórákra vonatkozik, egyéb foglalkozásokra (szakkör, fejlesztő foglalkozás, …) nem, továbbá a döntés feltételhez kötött: az iskola előzőleg eleget tett értesítési kötelezettségének:

  1. tanköteles tanuló esetében a szülő, amennyiben kollégista, a kollégium értesítése az 1. igazolatlan óra után, továbbá a következő esetben is, ha
  2. nem tanköteles tanuló esetében a szülő, amennyiben kollégista, a kollégium értesítése a 10. igazolatlan óra után,
  3. ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

Lényeges szempont, hogy a 20 óránál több igazolatlan hiányzás nem jelenti automatikusan az osztályozó vizsga megtagadását, ebben az esetben is dönthet úgy a nevelőtestület, hogy engedélyezi annak letételét, viszont a döntést indokolni szükséges a további, esetlegesen fennálló tanulói, szülői észrevételek miatt.

Foglaljuk össze az osztályozó vizsga engedélyezésének eseteit:

  1. a nevelőtestület hiányzásai ellenére engedélyezi az osztályozó vizsgát,
  2. igazolatlan hiányzásának mértéke nem haladta meg a 20 tanórát,
  3. az iskola a hiányzások kapcsán nem tett eleget az 51. § (3) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségének.

Fontos kiemelni: az igazolatlan hiányzást nem tantárgyanként szükséges meghatározni, hanem a tanítási évre vonatkozóan minden tantárgy esetében. Ennek következtében a nevelőtestület nem dönthet úgy, hogy bizonyos tantárgyakból engedélyezi a tanév közben megszerzett érdemjegyek alapján a tanév végi osztályzat megállapítását, más tantárgyakból pedig megtiltja az osztályozó vizsga letételét, így évfolyamismétlésre „ítéli” a tanulót. Ezért bizonyos tantárgyakból engedélyezi a tanév közben megszerzett érdemjegyek alapján a tanév végi osztályzat megállapítását, más tantárgyakból pedig

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 51. § (3), (4), (8)

 

6. Mi a következménye annak, ha a nevelőtestület nem engedélyezi az osztályozó vizsga letételét?

 

Ha a nevelőtestület nem engedélyezte az osztályozóvizsga letételét, a tanuló csak évfolyamismétléssel folytathatja tanulmányait.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 51. § (8)

 

7. Mi a következménye annak, ha a tanuló nem jelenik meg vagy a válaszadás előtt távozik az osztályozó vizsgán?

 

A tanulmányok alatti vizsga, így közte az osztályozó vizsga nem ismételhető.

Ebből kifolyólag, ha

  • nem jelenik meg, vagy
  • elkésik, vagy
  • a megkezdett vizsgáról távozik, mielőtt a válaszadást befejezné,

az osztályozó vizsgát kétféleképpen folytathatja, attól függően, hogy

  • felróható vagy
  • nem róható okból

következett be a távolmaradás, a késés, vagy a válaszadás előtti távozás. Ezáltal vagy pótló vizsgát vagy javítóvizsgát tehet a továbbiakban.

A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Pótló vizsga:

  1. akkor tehető, ha a vizsgázó a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné,
  2. tehető az igazgató által meghatározott vizsganapon, vagy a tanuló, kiskorú tanuló esteében a szülő által benyújtott kérelemre igazgatói engedély alapján az osztályozó vizsga napján,
  3. esetén a vizsgázó kérelmezheti, hogy a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszai értékelésre kerüljenek.

Javítóvizsga:

akkor tehető, ha a vizsgázó felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

Mindkét vizsgatípusról részletesen olvasható a „Tanulmányok alatti vizsgák” cikk 3.1. és 3.5. fejezetében (Tanügyigazgatás menü Tanulmányok alatti vizsgák cikk) vagy letölthető PDF formátumban a Dokumentumok menü Tanügyigazgatás fejezetében.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 64. § (6), (7)

 

8. Hol tekinthető meg az osztályozó vizsga követelménye?

 

Az osztályozó vizsga követelményeit meg kell megjeleníteni:

  • a pedagógiai programban,
  • a házirendben, és
  • a különös közzétételi listában.

Külön szabályozás, hogy a házirendben és a különös közzétételi listában, amelyet az iskola honlapján meg kell jeleníteni, az osztályozó vizsga követelményeit tantárgyi, azon belül évfolyamonkénti bontásban kell megjeleníteni. Ez egy hatalmas terjedelmű szöveg. Célszerű külön mellékletben elhelyezni, és azon belül képzéstípusonként, az egyszerűbb kezelhetőség és a könnyebb kereshetőség érdekében.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 5. § (5) h), 65. § (5), 229/2012. Kr. 23. § (3) h)

 

9. Hol tekinthető meg az osztályozó vizsga értékelési és a vizsgaszervezési szabályai?

 

A pedagógiai programban kell meghatározni:

  • a tanulmányok alatti vizsgák, ennek keretén belül az osztályozó vizsga szabályait,
  • a tanulmányok alatti vizsgák, ennek keretén belül az osztályozó vizsga részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, valamint
  • az értékelés szabályait.

Mindkét dokumentumban megfogalmazott, a tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó elvek és szabályzók azt a célt szolgálják, hogy a vizsgában részt vevő minden szereplő, legyen az az iskola igazgatója, a vizsgáztató tanár, a felügyelő tanár, az érintett tanuló és szülője előre definiált módon tisztában legyen jogaival, kötelezettségeivel, feladataival és lehetőségeivel. Ne fordulhasson elő az, hogy az iskola vezetője vagy pedagógusa „ad hoc” jelleggel szervezze meg és bonyolítsa le a vizsgát, önkényesen határozza meg a vizsga követelményeit, annak függvényében, hogy mit tanított vagy mit nem tanított meg.

Öt fontos elemet emelnék ki az osztályozó vizsga tekintetében a vizsgaszervezés folyamatának megfelelően:

1.: Jelentkezés az osztályozó vizsgára

Az osztályozó vizsgákat csoportosíthatjuk aszerint, hogy milyen ok miatt szükséges osztályozó vizsgát tenni:

  1. mulasztás miatt,
  2. magántanulói státusz miatt,
  3. tanórai foglalkozásokon való részvétel felmentése miatt,
  4. beszámoltató jellegű képzésben való részvétel miatt (csak szakképzésben),
  5. előre hozott érettségi vizsga letétele miatt,
  6. adott tantárgy(ak) tanulmányi követelményének az előírt időtartamának rövidebb idejű teljesítése miatt.

Az 1-4. esetekben a jogszabály kötelezi a tanulót az osztályozó vizsga letételére, nem a tanuló kérelmére történik, azaz az osztályozó vizsgára történő jelentkezés kérdése ezekben az esetekben nem releváns. Az már más kérdés, ha nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy elkésik vagy idő előtt távozik.

Más a helyzet az 5. és a 6. esetben, hiszen ezekben az esetekben a tanuló olyan döntést hozott (előrehozott érettségi vizsga, tantárgyi követelmény jogszabályban rögzített idejénél rövidebb idő alatti teljesítése), melynek előfeltétele az osztályozó vizsga letétele. E két esetben szükséges biztosítani az iskolának egy jelentkezési határidőt, melyet az osztályozó vizsgához viszonyítva célszerű rögzíteni a házirendben, az éves munkatervben pedig a konkrét dátumot. Azt is célszerű rögzíteni a házirendben, hogy a meghatározott jelentkezési idő elmulasztása esetén az iskola nem köteles elfogadni az osztályozó vizsgára történő tanulói jelentkezést.

2.: Tájékoztatás az osztályozó vizsgáról

A jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy az iskolának a tanulót hány nappal az előzőleg kijelölt vizsgaidőpont előtt kell értesíteni az osztályozó vizsgák időpontjáról és beosztásáról. Célszerű úgy tervezni, hogy a tanuló, illetve kiskorú tanuló esetében a szülő legalább 15 nappal az előzőleg kijelölt első vizsgaidőpont előtt megkapja a tájékoztatást a vizsga dátumáról, a vizsga beosztásáról.

Ebben az esetben a nevelőtestület egy nevelőtestületi határozat formájában dönt az osztályozó vizsga letételéről vagy elutasításáról. A tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek joga van jogszabálysértésre hivatkozással kérelmet nyújtani be az iskola igazgatójához.

3.: Vizsgarészek és időtartamuk

Alapesetben az osztályozó vizsga vizsgarészei az alábbiak:

  • írásbeli, és/vagy
  • szóbeli és/vagy
  • gyakorlati.

Alapesetben az írásbeli vizsgarészre fordítható idő tantárgyanként általános iskolában és szakiskolában maximum, középiskolában minimum 60 perc.

Tehát az iskola kompetenciája, hogy adott vizsgatárgyat tekintve milyen vizsgarészeket határoz meg, illetve a jogszabályban rögzített feltételek alapján hány percben határozza meg az írásbeli vizsgarész idejét, melyeket a pedagógiai programban kell meghatározni.

A középiskolákra, azaz a gimnáziumi illetve a szakgimnáziumi képzésre vonatkozóan van jogszabályi megkötés a vizsgarészekkel kapcsolatban. Amennyiben a tanuló olyan tantárgyból tesz tanulmányok alatti vizsgát, amely következtében érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, kötelező az iskolának minden évfolyamon írásbeli illetve szóbeli vizsgarészből felépíteni a tanulmányok alatti vizsgát. Vannak speciális tantárgyak: informatika és testnevelés esetében írásbeli vizsgarész helyett gyakorlati vizsgarész szervezésére kerül sor. Szakközépiskolai és szakiskolai képzés esetén ilyen megkötés nincs, az iskola tetszőlegesen határozhatja meg az adott vizsgatárgy vizsgarészeit és az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt.

Szakgimnáziumi képzésben a szakmai elmélet tantárgyakból akkor kell a tanulmányok alatti vizsgát írásbeli és szóbeli vizsgarészből szervezni, ha azt tartalmazza az ágazati szakmai érettségi vizsga általános követelménye, ellenkező esetben az iskola dönti el, hogy a mellék-szakképesítésekhez tartozó tantárgyak és a fő szakképesítéshez tartozó azon tantárgyak, amelyek a szakképzési évfolyamon vannak meghatározva, milyen vizsgarészekből építi fel a tanulmányok alatti vizsgát.

Vannak speciális tantárgyak: informatika és testnevelés esetében írásbeli vizsgarész helyett gyakorlati vizsgarész szervezésére kerül sor.

Az osztályozó vizsga akkor sikeres, ha mindkét vizsgarészt sikeresen teljesítette a vizsgázó.

4.: Vizsgarészek szabályai

A vizsgarészek (írásbeli, szóbeli,  gyakorlati) szabályairól részletesen olvasható a „Tanulmányok alatti vizsgák” cikk 8. fejezetében (Tanügyigazgatás menü Tanulmányok alatti vizsgák cikk) vagy letölthető PDF formátumban a Dokumentumok menü Tanügyigazgatás fejezetében.

5.: Vizsgaértékelés

Minden egyes vizsgatárgy esetében, azon belül minden egyes vizsgarészre vonatkozóan a pedagógiai programban meg kell határozni az értékelés szabályait, azaz

  • az adott vizsgarész maximális pontszámát,
  • az elégséges, a közepes, a jó és a jeles osztályzat megszerzéséhez szükséges pontszám vagy százalékos beosztást.

Ezek a szabályok azért szükségesek, hogy

  • a vizsgázó előre rögzített, pontos információkkal rendelkezzen a vizsga követelményeiről és szabályairól a sikeres vizsga érdekében,
  • ne a vizsgáztató pedagógus legyen jogosult dönteni abban, hogy szóban és/vagy írásban vizsgáztasson, valamint azt, hogy milyen teljesítmény eléréséhez köti az egyes osztályzatokat.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 5. § (5) h), 64. § (6), (7), 65. § (5), (6), 67. § (1), 71. § (6), 72. § (1)-(7)