Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

2017.12.01

Osztályozó vizsga mulasztás miatt a szakképzésben

 

Szakképző iskolákban az egyik legfontosabb tanulmányok alatti vizsgatípus az osztályozó vizsga. Feltételrendszere és összetettsége miatt különös figyelmet kell fordítanunk reá.
 

A 20/2012. EMMI rendelet 64.§ (2) bekezdése alapján osztályozóvizsgát az alábbi esetben szükséges szervezni félévkor vagy a tanév végén:

  1. a tanulót felmentették a tanóra látogatása alól,
  2. a tanuló kérelmére engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt eleget tegyen,
  3. a tanuló kérelmére engedélyezték, hogy független vizsgabizottság előtt tegye le a félévi vagy a tanév végi osztályozóvizsgát,
  4. az EMMI rendelet 51.§ (7) bekezdésében meghatározottaknál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

A továbbiakban az osztályozó vizsga feltételei közül csak a 4. pont, azaz a mulasztások alapján tekintjük át az osztályozó vizsgával kapcsolatos értelmezéseket, feladatokat.

 

 

1. Mi a kapcsolat a tanuló évközi teljesítménye és az osztályozó vizsga között?

 

A 20/2012. EMMI r. 64.§ (1) bekezdése szerint a tanuló félévi illetve tanév végi osztályzatainak meghatározása az alábbiak szerint történik:

  1. a tanítási év során megszerzett érdemjegyek, vagy
  2. az osztályozó vizsgán megszerzett érdemjegyek alapján.

Fontos kiemelni, hogy a kettőt nem lehet keverni. Még akkor sem, ha a tanítási év közben a tanuló szerzett érdemjegyeket, és ennek ellenére osztályozó vizsgát kell tennie. Ebben az esetben a félévi vagy a tanév végi osztályzatot csak az osztályozó vizsga érdemjegye határozza meg.

 

2. Mikor szervezhető osztályozó vizsga?

 

A 20/2012. EMMI r. 64.§ (3) bekezdése alapján osztályozó vizsga csak a tanítási évben szervezhető. Az éves munkatervben célszerű kijelölni a tanulmányok alatti vizsgák időpontjait, így azon belül

  • a félévi osztályzat megállapítása céljából a félévi,
  • a tanév végi osztályzat megállapítása céljából a tanév végi, illetve
  • az előrehozott érettségi vizsgát tevő tanulókra vonatkozó osztályozó vizsga dátumait.

A 20/2012. EMMI r. 65.§ (1) bekezdése alapján ettől eltérő időpontokat is kijelölhet az intézmény, azzal a megkötéssel, hogy az osztályozó vizsgát megelőző három hónapon belül kell kijelölni a vizsgaidőszakot.

 

3. Ki dönt az osztályozó vizsga engedélyezéséről és milyen formában?

 

Az Nkt. 70.§ (2) bekezdés h) pontja szerint a nevelőtestület dönt a magasabb évfolyamba lépés mellett, a tanuló osztályozó vizsgára bocsátásáról is.

Az Nkt. 37.§ (1) bekezdése alapján az iskola a tanulóval kapcsolatos döntését írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetében a szülővel is. Mivel a nevelőtestület hatásköre az osztályozóvizsgára bocsátás, ezért a döntést nevelőtestületi határozat formájában kell megfogalmazni. A határozatban részletesen - bizonyíthatóan - indokolni szükséges, miért kell a tanulónak osztályozóvizsgát tennie.

A határozat kézhezvételétől számítva a tanulónak, kiskorú tanuló esetében a szülőnek 15 nap áll rendelkezésre, hogy eljárást indítson a döntés ellen. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy az osztályozóvizsga előtt legalább 15 nappal meg kell kapnia a tanulónak, szülőnek a határozatot, hogy a jogorvoslati lehetőség biztosított legyen, ráadásul be kell kalkulálni a postai úton történő továbbítás esetén a további 1-5 napot.

 

4. Mi a feltétele az osztályozó vizsgára bocsátásnak?

 

A 20/2012. EMMI r. 51.§ (7) bekezdése:

 

Ha a tanulónak– az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát,

b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

e) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát,

f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

 

Két feltétel szerint vizsgáljuk a fenti bekezdést.

1. feltétel:

A bekezdés összetett mondatát az „és emiatt” szavak utáni mondatrész értelmezésével kell kezdenünk, mint az 1. feltétel "boncolgatásával". Hiszen teljesen mindegy, hogy az a, b, e és f pontokban felsorolt lehetőségek közül melyik esetében haladta meg a tanuló a kritikus értéket, ha született annyi érdemjegye a diáknak, amennyi alapján félévkor vagy a tanítási év végén osztályzattal lezárható, akkor nem kell figyelembe venni a mulasztást.

Hogy mennyi érdemjegy szükséges egy adott tantárgyból a sikeres félévi vagy tanév végi minősítéshez, azt a 20/2012. EMMI r. 6.§ (1) bekezdés bo) pontja alapján az iskola pedagógiai programjában szükséges megfogalmazni.

2. feltétel:

Tehát a 2. feltételt csak akkor vizsgáljuk, ha nincs elég tanévközi érdemjegye a tanulónak. Három lehetőséget veszünk figyelembe szakképzésben:

20/2012. EMMI r. 51. § Nkt. 5. § Képzéstípus
Évfolyam
a)
Az Nkt. 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát
c)
A középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely – a hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium kivételével – a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, szakközépiskola esetében a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be

Szakgimnázium
9-12. évfolyam

Szakközépiskola
9-13. évfolyam

b)
Az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát

d)
Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és szakgimnáziumban a tizenharmadik vagy a tizennegyedik, szakközépiskolában a tizenegyedik, szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon fejeződik be

Szakgimnázium
13. vagy 13-14. évfolyam

Szakközépiskola
9-11. évfolyam

Szakiskola

f)
Egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja
- Bármely képzéstípus, bármely évfolyama

 

A táblázat felhasználásával alkossuk "újra" a mondatot:

Ha a tanulónak– az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

a) szakgimnázium 9-12. évfolyamán, szakközépiskola 9-11. évfolyamán, két éves érettségire felkészítő szakközépiskolai képzés 12-13. évfolyamán  a kétszázötven tanítási órát,
b) 2 éves szakgimnáziumi képzés 13-14. évfolyamán, szakközépiskola 9-11. évfolyamán és szakiskolai képzésben az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

f) bármely képzéstípusban (szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola) bármely évfolyamán egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

 

5. Mikor és milyen feltételekkel tagadható meg az osztályozó vizsga letétele?

 

A 20/2012. EMMI r. 51.§ (8) bekezdés szerint a nevelőtestület az osztályozó vizsgát akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztása több mint 20 tanórai foglalkozást meghaladja. Ez csak a tanórákra vonatkozik, egyéb foglalkozásokra (szakkör, fejlesztő foglalkozás, …) nem, továbbá a döntés feltételhez kötött: az iskola előzőleg eleget tett legalább értesítési kötelezettségének:

  • tanköteles tanuló esetében a szülő értesítése, amennyiben kollégista, a kollégium értesítése is az 1. igazolatlan óra után,
  • nem tanköteles tanuló esetében a szülő értesítése, amennyiben kollégista, a kollégium értesítése is a 10. igazolatlan óra után,
  • ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

Lényeges szempont, hogy a 20 óránál több igazolatlan hiányzás nem jelenti automatikusan az osztályozó vizsga megtagadását, ebben az esetben is dönthet úgy a nevelőtestület, hogy engedélyezi annak letételét, viszont – a tapasztalat azt mutatja –, hogy a döntést indokolni szükséges a további, esetlegesen fennálló tanulói, szülői észrevételek miatt.

Foglaljuk össze az osztályozó vizsga engedélyezésének eseteit:

  • a nevelőtestület hiányzásai ellenére engedélyezi az osztályozó vizsgát,
  • igazolatlan hiányzásának mértéke nem haladta meg a 20 tanórát,
  • az iskola a hiányzások kapcsán nem tett eleget az 51. § (3) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségének.

Fontos kiemelni:
az igazolatlan hiányzást nem tantárgyanként szükséges meghatározni, hanem a tanítási évre vonatkozóan minden tantárgy esetében. Ennek következtében a nevelőtestület nem dönthet úgy, hogy bizonyos tantárgyakból engedélyezi a tanév közben megszerzett érdemjegyek alapján a tanév végi osztályzat megállapítását, más tantárgyakból pedig megtiltja az osztályozó vizsga letételét, így évfolyamismétlésre „ítéli” a tanulót. Ezért bizonyos tantárgyakból engedélyezi a tanév közben megszerzett érdemjegyek alapján a tanév végi osztályzat megállapítását, más tantárgyakból pedig engedélyezi az osztályozó vizsga letételét.

 

6. Mi a következménye az osztályozóvizsga nem engedélyezésének?

 

A 20/2012. EMMI r. 51.§ (8) bekezdés szerint a tanuló szempontjából súlyos: ha a nevelőtestület nem engedélyezte az osztályozóvizsga letételét, a tanuló tanév végén csak évfolyamismétléssel folytathatja tanulmányait. Ettől függetlenül osztályozó vizsgát kell tenni, amennyiben megfelel valamelyik feltételnek a tanuló.

 

7. Mi a következménye, ha a tanuló nem jelenik meg a vizsgán vagy válaszadás előtt távozik?

 

A tanulmányok alatti vizsga, így közte az osztályozó vizsga is, nem ismételhető vizsga. Ebből kifolyólag, ha

  • a tanuló nem jelenik meg, vagy
  • elkésik, vagy
  • a megkezdett vizsgáról távozik, mielőtt a válaszadást befejezné,

az osztályozó vizsgát kétféleképpen folytathatja.

A folytatás attól függ, hogy felróható vagy fel nem róható okból következett be a távolmaradás, vagy a késés, vagy a válaszadás előtti távozás. Ezáltal pótló vizsgát vagy javítóvizsgát tehet a továbbiakban. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Pótló vizsga:

  • feltétele: ha a tanuló a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné,
  • szervezhető: félévkor és a tanév végén,
  • a vizsgázó kérésére a pótló vizsga az osztályozó vizsga napján is szervezhető, amennyiben a feltételei adottak,
  • a pótló vizsgán, ha a vizsgázó kérelmezi, az osztályozó vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Javítóvizsga:

  • csak a tanév végén szervezhető,
  • ha a vizsgázó felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.