Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

2018.01.01

Tanulmányok alatti vizsgák

 

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2017. október 3-ai módosítása érintette a középiskolák tanulmányok alatti vizsgáit, azon vizsgákat, ahol a tanuló érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet. Ez a módosítás már érinti a 2017/2018. tanév 1. félévének osztályozóvizsgáit, pótló vizsgáit.

 

1. Bevezető

 

Alkalmazott jogszabályok:

  • A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: 20/2012. EMMI r.),
  • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC törvény (továbbiakban: Nkt.),
  • A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: Szt.),
  • 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről (továbbiakban 8/2006. OM. r.),
  • 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban 229/2012. Kr.).

 

2. A tanuló értékelése és minősítése

 

A pedagógus – a tanulószerződés keretében szervezett szakmai gyakorlat kivételével – a tanuló tantárgyi teljesítményét

  • tanítási év közben értékeli érdemjegyekkel, illetve
  • félévkor és a tanítási év végén minősíti osztályzattal.

A félévi és a tanítási év végi osztályzat meghatározását:

  • a tanítási év közben megszerzett érdemjegyek, vagy
  • a tanulmányok alatti vizsgán (osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló és javítóvizsga) megszerzett érdemjegy

alapján kell meghatározni.

Jogszabály: Nkt. 54. § (1), 20/2012. EMMI r. 64. § (1).

 

3. A tanulmányok alatti vizsgák

 

Az alábbi tanulmányok alatti vizsgatípusokat különböztetjük meg:

  • javítóvizsga,
  • osztályozó vizsga,
  • beszámoltató vizsga,
  • különbözeti vizsga,
  • pótló vizsga.

Tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó közös szabályok:

  • tanulmányi vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban az iskolában lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, kivéve a különbözeti vizsga,
  • a szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető,
  • a vizsga 8 óra előtt nem kezdhető el és legfeljebb 17 óráig tarthat, kivéve az alapfokú művészeti iskolában és művészeti szakgimnáziumban, ahol 20 óráig is eltarthat a vizsga, illetve a felnőttoktatásban, ahol a vizsga 8 óra előtt is elkezdhető és 18 óra után is tarthat,
  • gimnáziumi, szakgimnáziumi és 2 éves érettségire felkészítő szakközépiskolai képzésben olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a helyi tanterv alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, a tanulmányok alatti vizsga két részből áll: minimum 60 perces írásbeli és szóbeli vizsgarészből. A tanulmányok alatti vizsga akkor sikeres, ha mindkét vizsgarészt sikeresen teljesített a vizsgázó.

Ez utóbbi szabályt a szakgimnáziumi képzés szakmai elmélet tantárgyai tekintetében kell megvizsgálni. A továbbiakban a 2018. szeptember 1-től indítandó képzések képezik a vizsgálat tárgyát, azon belül pedig válasszuk a vadgazdálkodási technikus szakképesítést. Meg kell vizsgálnunk az adott szakképesítés szakmai kerettantervére épülő helyi tanterv tantárgyi rendszerét valamint az ágazati szakmai érettségi vizsga általános követelményeit (18/2018. (II. 14.) Kormányrendelet 2. §, 2. melléklete).

A szakmai elméleti tantárgyakat 2 csoportra osztjuk: fő szakképesítéshez (pl. vadgazdálkodási technikus) tartozó tantárgyak és a mellékszakképesítéshez (pl. természetvédelmi munkatárs) tartozó tantárgyak. Az ágazati szakmai érettségi vizsga általános követelményében kerültek meghatározásra azok a szakmai tantárgyak és az azon belüli követelmények, amelyek képezik a szakmai érettségi vizsga követelményét (pl. Állattan és Növénytan tantárgyak).

Mindezek alapján megállapíthatjuk:

  • szakgimnáziumi képzésben a szakmai elmélet tantárgyakból akkor kell a tanulmányok alatti vizsgát írásbeli és szóbeli vizsgarészből szervezni, ha azt tartalmazza az ágazati szakmai érettségi vizsga általános követelménye,
  • ellenkező esetben az iskola dönti el, hogy a mellék-szakképesítésekhez tartozó tantárgyak és a fő szakképesítéshez tartozó azon tantárgyak, amelyek a szakképzési évfolyamon vannak meghatározva, milyen vizsgarészekből építi fel a tanulmányok alatti vizsgát.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 64. § (1), 65. § (2), (6), 66. § (4), 143. § (6) c).

 

3.1. Javítóvizsga

 

Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki a tanév végén

  • 3 vagy annál több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,
  • szakmai gyakorlatból elégtelen osztályzatot kapott, és a gyakorlati képzés szervezője engedélyezte a javítóvizsgát,
  • az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

Szakképző iskolában szakmai gyakorlatból csak akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Kérdés, kit tekintünk a gyakorlati képzés szervezőjének. Az Szt. 2. § szerint a gyakorlati képzés szervezője iskolai tanműhelyi illetve együttműködési megállapodás szerinti gyakorlat esetében az iskola, egyéb esetben a gazdálkodó szervezet. Mivel a magasabb évfolyamba lépésről szóló döntés mindig, minden esetben nevelőtestületi hatáskör, ezért iskolai tanműhelyi vagy együttműködési megállapodás szerinti gyakorlat esetén, ha a szakmai gyakorlat elégtelen, akkor a javítóvizsga letételének engedélyezése/megtagadása nevelőtestületi döntés, melyet a tanév végi nevelőtestületi osztályozóértekezleten kell meghozni. Amennyiben tanulószerződés keretében teljesíti a szakmai gyakorlatot a tanuló, a gazdálkodó szervezet által írásban meghozott döntést a nevelőtestület az osztályozóértekezleten tudomásul veszi.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 64. § (2)-(4), 143. § (10).

 

3.2. Osztályozó vizsga

 

Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak,

  • akit felmentettek a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
  • aki tanulmányait magántanulóként folytatja,
  • akinek engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • aki előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni adott vizsgatárgyból,
  • aki az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában 250 tanóránál többet mulasztott és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsgát,
  • aki egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-nál többet mulasztott és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsgát,
  • aki az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 %-nál többet mulasztott és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsgát,
  • aki független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében,
  • aki felnőttoktatásban vesz részt, és a tanórai foglalkozások több mint 50 %-ról távol maradt.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik, kivéve ha az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 64. § (2)-(4), 143. § (10).

 

3.3. Beszámoltató vizsga

 

A szakmai elméleti képzés – a közösségi jog hatálya alá tartozó szakképzés kivételével – beszámoltató rendszerű formában is megszervezhető a szakképző iskolában, ha szakképesítésenként legfeljebb 10 fő oktatásáról van szó. Ebben az esetben a szakképző iskola igazgatója a tanulókat a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti, de a szakmai gyakorlat alól nem.

A felmentés miatt az iskola igazgatójának az alábbiakról kell gondoskodni:

  • beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben kell részesíteni a tanulókat, konzultációs csoportba beosztva,
  • a konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító tanár látja el, melynek során feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak,
  • havonként folyamatos gyakorlati képzésben kell részt venniük a tanulóknak, 3 munkanap kivételével,
  • a kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából havonta legfeljebb kétnapos konzultációt kell szervezni az előző pontban ismertetett 3 munkanapon belül,
  • szakmai elméleti tantárgyak adott tananyagából köteles félévkor és tanév végén beszámoló vizsgát szervezni.

Ha a tanuló a konzultációk 50 %-án nem vett részt, akkor a tanév végén nem tehet beszámoltató vizsgát, ezt pedig úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette, azaz évfolyamot kell ismételnie.

Jogszabály: 8/2006. OM. r. (10)-(11) §.

 

3.4. Különbözeti vizsga

 

Különbözeti vizsga meghatározására vonatkozó egzakt előírást nem tartalmaz egyik jogszabály sem. Az intézmény hatáskörébe tartozik, hogy milyen feltételek alapján írja elő a különbözeti vizsga letételét.

Két alapesetet különböztetünk meg:

  • iskolaváltás, vagy
  • iskolán belüli osztály- illetve csoportváltás esetén.

E két alapeseten belül speciális feltételeket és további esetekre vonatkozó szabályokat a pedagógiai programban kell megfogalmazni.

A tanuló különbözeti vizsgát abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja, nem abban, amelyben a tanulói jogviszonya van.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 64. § (5)

 

3.5. Pótló vizsga

 

A vizsgázó pótló vizsgát tehet, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból

  • elkésik,
  • távol marad, vagy
  • a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

A pótló vizsgára vonatkozó speciális iskolai szabályokat a pedagógia programban kell megfogalmazni.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 64. § (6)

 

4. Tanulmányok alatti vizsgák követelménye

 

A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit az alábbi dokumentumokban kell megjeleníteni:

  • a pedagógiai programban a tanulmányok alatti vizsgák (javítóvizsga, osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, beszámoltató vizsga) követelményeit,
  • a házirendben és a különös közzétételi listában az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 5. § (5) h), 65. § (5), 229/2012. Kr. 23. § (3) h).

 

5. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai

 

A házirendben kell meghatározni:

  • a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét,
  • az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét.

A pedagógiai programban kell meghatározni:

  • a tanulmányok alatti vizsgák szabályait,
  • a tanulmányok alatti vizsgák részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket,
  • az értékelés szabályait.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 5. § (5) h), 65. § (5).

 

6. Tanulmányok alatti vizsgák dátuma

 

Vizsgatípus Vizsgaidőszak Dátum Feltétel
1. Javítóvizsga Csak 1 db Augusztus 15-31.  
2. Osztályozó vizsga   Szeptember 1. - Június 15. A vizsgát megelőző 3 hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni
3. Beszámoltató vizsga Legalább 2 db Szeptember 1. - Augusztus 31. A vizsgát megelőző 3 hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni
4. Különbözeti vizsga Legalább 2 db   A vizsgát megelőző 3 hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni
5. Pótló Vizsga      

 

A tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét a fenti táblázatban lévő feltételek alapján a házirendben kell meghatározni. Így például az osztályozó vizsga idejét is. Az osztályozó vizsgára bocsátás feltételében megfogalmazottak (2.2. fejezet) szerint egy tanévben legalább háromszor biztosan kell szervezni osztályozó vizsgát: félévkor, év végén és az előrehozott érettségi vizsgát tevő tanulók esetében áprilisban. A pótló vizsga tervezett ideje függ a többi tanulmányok alatti vizsga tervezett idejétől, így a házirendben a pótló vizsga speciális szabályait érdemes megfogalmazni: a vizsga lezárását követően mennyi idő alatt kell benyújtani a kérelmet a pótló vizsga engedélyezésére vonatkozóan, milyen csatolt dokumentumok szükségesek, mennyi idő alatt történik az elbírálás, pozitív elbírálás esetén milyen szabályok szerint kerül megszervezésre a pótló vizsga.

A tanulmányok alatti vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell – ez minden vizsgára vonatkozik, még a javítóvizsgára is. E tájékoztatási kötelezettség rendjét és formáját szükséges a pedagógiai programban rögzíteni.

Amennyiben a Házirendben vagy az Éves munkatervben előre rögzített időpontban nem tud a vizsgázó megjelenni a vizsgán, akkor a vizsgázó vagy kiskorú vizsgázó esetén a törvényes képviselő a vizsga megkezdése előtt kérelemmel fordulhat az igazgatóhoz, vagy független vizsgabizottság előtti vizsga esetén az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetőjéhez az előre meghatározott időponttól eltérő idő kijelölése miatt. Az előre rögzített időpontban megszervezett vizsga után ez a lehetőség nem áll fenn, csak pótló vizsga engedélyezése lehetséges.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 64. § (3), (8), 65. § (1), (3).

 

7. Vizsgabizottság

 

A vizsgabizottságra vonatkozó előírások:

  • legalább 3 vizsgabizottsági tag alkotja: 1 fő vizsgabizottsági elnök és legalább 2 fő vizsgabizottsági tag,
  • a vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal bízza meg,
  • a vizsgabizottság elnökének és tagjainak kijelölési folyamatát a pedagógiai programban szükséges meghatározni,
  • vizsgáztató tanárként legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

A tanulmányok alatti vizsgák tekintetében feladatot lát el:

  • az igazgató,
  • a vizsgabizottság elnöke,
  • a vizsgabizottság tagjai: írásbeli és gyakorlati vizsgánál javító, szóbeli vizsgánál kérdező tanár,
  • a felügyelőtanár.

Az iskola igazgatója a tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatban:

  • a vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát készíti elő,
  • felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért,
  • dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,
  • írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, ennek keretében a tanulmányok alatti vizsgák szervezésével, lebonyolításával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat átadhatja a vezetőhelyettesnek,
  • ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
  • minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökének feladatai:

  • feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja,
  • meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,
  • vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,
  • átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,
  • a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 64. § (4), 65. § (5), 66. § (1)-(3).

 

8. A vizsga részei

 

Alapesetben a tanulmányok alatti vizsga vizsgarészei az alábbiak:

  • írásbeli,
  • szóbeli és
  • gyakorlati.

Alapesetben az írásbeli vizsgarészre fordítható idő tantárgyanként általános iskolában és szakiskolában maximum, középiskolában minimum 60 perc.

Tehát az iskola kompetenciája, hogy adott vizsgatárgyat tekintve milyen vizsgarészeket határoz meg, illetve a jogszabályban rögzített feltételek alapján hány percben határozza meg az írásbeli vizsgarész idejét, melyeket a pedagógiai programban kell meghatározni.

A középiskolákra, azaz a gimnáziumi illetve a szakgimnáziumi képzésre vonatkozóan van jogszabályi megkötés a vizsgarészekkel kapcsolatban. Amennyiben a tanuló olyan tantárgyból tesz tanulmányok alatti vizsgát, amely következtében érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, kötelező az iskolának minden évfolyamon írásbeli illetve szóbeli vizsgarészből felépíteni a tanulmányok alatti vizsgát. Vannak speciális tantárgyak: informatika és testnevelés esetében írásbeli vizsgarész helyett gyakorlati vizsgarész szervezésére kerül sor. Szakközépiskolai és szakiskolai képzés esetén ilyen megkötés nincs, az iskola tetszőlegesen határozhatja meg az adott vizsgatárgy vizsgarészeit és az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 65. § (5)-(6).

 

8.1. Az írásbeli vizsga

 

Az írásbeli vizsga szervezésének feladatai:

  • egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb 3 írásbeli vizsgát tehet, s amennyiben pótló vizsgára is sor kerül ugyanazon a napon, további vizsgaként is megszervezhető,
  • a vizsgák közötti szünet minimum 10, maximum 30 perc lehet.

Az írásbeli vizsga megkezdése előtt:

  • a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a felügyelőtanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék,
  • a vizsgabizottság elnöke a felügyelőtanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket,
  • a vizsga előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet az iskolának kell biztosítania, illetve az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik,
  • az íróeszközökről a vizsgázók gondoskodnak,
  • a vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését,
  • vázlatot, jegyzetet csak az átvett feladatlapokon lehet készíteni.

Az írásbeli vizsga során:

  • a vizsgázóknak feladat elkészítéséhez segítség nem adható,
  • kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott feladatlapokon lehet dolgozni,
  • a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni,
  • a segédeszközöket, az íróeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik,
  • ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni, az esemény tényét szükséges rögzíteni a jegyzőkönyvben.

Az írásbeli vizsga befejezése után:

  • a felügyelőtanár az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átadja az igazgatónak,
  • az igazgató a jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli,
  • az írásbeli vizsga feladatlapjait az igazgató átadja a javító tanár részére,
  • a javítótanár kijavítja a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

Az SNI, BTMN-es tanulók:

Az SNI, BTMN vizsgázó, kiskorú vizsgázó esetében a gondviselő a szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján:

  • a vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb 30 perccel meg kell növelni,
  • a vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,
  • a vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.

Szabálytalanság észlelése az írásbeli vizsga során:

  • ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát,
  • a felügyelőtanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának,
  • az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést,
  • az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

Szabálytalanság észlelése az írásbeli vizsga feladatlapja során:

  • ha a javítótanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját,
  • az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság alakult a szabálytalanság kivizsgálása céljából,
  • a bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és
    • a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
    • az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy
    • amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét.
  • a szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait mindenképpen határozatba kell foglalni.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 67. § (2)-(5), 68. § (1), (3)-(4), 69. § (1)-(7).

 

8.2. A szóbeli vizsga

 

A szóbeli vizsga szervezésének feladatai:

  • egy vizsgázónak egy napra legfeljebb 3 tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga,
  • a vizsgázónak legalább 10 perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották,
  • a vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat,
  • a vizsgatantárgyhoz szükséges segédeszközökről a kérdező tanár gondoskodik.

A szóbeli vizsga során:

  • a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt,
  • tantárgyanként legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több,
  • a vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik,
  • a tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg,
  • a vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat,
  • a vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett,
  • a vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt,
  • ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani,
  • több szóbeli vizsga esetén ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább 15 perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja,
  • amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.

Az SNI, BTMN-es tanulók:

Az SNI, BTMN vizsgázó, kiskorú vizsgázó esetében a gondviselő a szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján:

  • a vizsgázó számára a 30 perc gondolkodási időt legfeljebb 10 perccel meg kell növelni,
  • vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.

Ha a vizsgázónak az iskola igazgatója engedélyezte, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legfeljebb 10 perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár felügyelete mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére 30 percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.

Szabálytalanság észlelése a szóbeli vizsga során:

  • ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni,
  • a szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 70. § (1)-(8), 71. § (1)-(6)

 

8.3. A gyakorlati vizsga

 

A gyakorlati vizsga szervezésének feladatai:

  • a gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző 2 hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt:

  • a megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról,
  • akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.

A gyakorlati vizsga során:

  • az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni,
  • a gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervében meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg,
  • a gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgy tekintetében a helyileg meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele,
  • a gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket,
  • nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő,
  • a gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot,
  • az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá,
  • a vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.

Szabálytalanság észlelése a gyakorlati vizsga során:

  • a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 67. § (1), 71. § (6), 72. § (1)-(7).

 

9. Független vizsgabizottság

 

Tanuló, kiskorú tanuló szülője részére a jogszabály 3 esetben biztosít lehetőséget iskolán kívül, tanulmányok alatti vizsgák letételére:

  • adott tantárgy(ak) esetében a félévi vagy a tanév végi osztályzat megállapítása céljából,
  • amennyiben az iskola nevelőtestülete engedélyezte az igazolt és az igazolatlan mulasztások miatt adott tantárgy(ak)ból az osztályozó vizsga letételét, az osztályozó vizsga osztályzatának megállapítása céljából,
  • amennyiben az iskola nevelőtestülete javítóvizsgára utasította a tanulót, a javítóvizsga osztályzatának megállapítása céljából.

Mindhárom esetben független vizsgabizottság előtt tehető le a tanulmányok alatti vizsga, amelyet a megyeszékhely szerinti járási hivatal szervez.

Az 1., 2. esetben:

  • a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző 30 napig, az osztályozó vizsgára vonatkozó engedély megadását követő 5 napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról,
  • a bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni,
  • az iskola igazgatója a bejelentést 8 napon belül továbbítja a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

A 3. esetben:

  • a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy független vizsgabizottság előtt tehesse le a javítóvizsgát,
  • az iskola a kérelmet 8 napon belül továbbítja a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak.

Jogszabály: 20/2012. EMMI r. 73. § (1)-(4).